Venturi-hatás kihasználása az építészetben

Egy gazdaságosan üzemeltethető épületnél nem csak a jó hőszigetelés a fontos, illetve a hatékony, de karbantartás igényes energia-hatékony gépészet. Az épület túlmelegedését, más módszerekkel is megelőzhetjük, vagy legalább mérsékelhetjük, ezek közé tartozik például a hazánkban nem elterjedt szélfogó-torony, vagy más néven badgir, akit részletesebben érdekel itt nézhet utána https://en.wikipedia.org/wiki/Windcatcher. Az szélfogó-tornyok nagy előnye a gépészettel szemben, hogy a megépítés után szinte ingyen dogoznak, nem igényelnem áramot vagy karbantartást. A szél szívóhatása lényegében kiszippantja az épület elhasznált levegőjét, illetve akár a föld alatt temperált levegőt is be lehet juttatni a rendszerbe. A föld alatt 1-2 méterrel is már viszonylag állandó hazánkban a hőmérséklet, ezt szokták kihasználni a geotermikus hőcserélő telepítésével, ami lehet a levegő elő temperálása vagy hőszivattyú segítségével folyadék fűtése vagy hűtése.

A koncepcióház gépészetének részbeni kiváltására három venturi-hatáson alapuló "kémény" került betervezésre. A működésük egyszerű nyáron a föld alatt bevezetett hűvös levegő lehűti a kémények nagy hőtárolótömegét, amik folyamatosan csökkentik a belső hőmérsékletet. Télen pedig a kéményeken keresztül történik a szellőztetés (az elhasznált levegő kivezetése) ami felmelegíti a kéményeket és csökkentik a hő veszteséget. A lakótér levegő elvezetése és a föld alatti bevezetés két külön rendszeren történik. A levegő áramlás pedig szabályozható. Az ilyen rendszer kialakítása során fontos a pontos gépészeti számítás és az adott helyszínhez és épülethez való adaptálás, ez lényegesen komolyabb tervezői munkát követel meg, mint mondjuk egy hővisszanyerős szellőztetőgép betervezése.